Közúti veszélyeztetés

A közúti közlekedés szabályainak fogalmi köre
A szabályszegő magatartás
A veszélyhelyzet fogalma
Az elkövető szándékossága
Az elkövető gondatlansága
Szándékos sérülésokozás
Az okozati összefüggés
A bűncselekmény elkövetője (alanya)
A bűncselekmény sértettje (passzív alanya)
A bűncselekmény súlyosabban büntetendő esetei
A maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetés
Egyéb minősítő körülmények
A bűnösség jelentősége a minősített esetekért való felelősségnél
Elhatárolás

Közúti veszélyeztetést követ el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

A közúti közlekedés öleli fel a személyi és az áruforgalom legnagyobb részét, ebből adódóan fokozott büntetőjogi védelem illeti a biztonságos közúti közlekedés értékét. A törvény a vasúti, légi és a vízi közlekedés veszélyeztetését ugyancsak szankcionálja, ezeket azonban egy önálló tényállásban határozza meg.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak szándékos  megszegése.

A közúti közlekedés szabályainak fogalmi köre

Kiemelkedő jelentőségű e tekintetben a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) , amely pontosan felsorolja azokat a magatartásokat, kötelezettségeket és tilalmakat, amelyeket a jármű vezetőjének a közlekedés során be kell tartania. Ezek a szabályok részben kógensek, azaz minden körülmények között követniük kell a járművezetőknek a bennük foglaltakat. Ilyen szabály, hogy stoptáblánál meg kell állni , hogy záróvonal átlépésével nem lehet előzni, hogy az autópályán nem lehet megfordulni.

A szabályok másik része mérlegelési lehetőséget biztosít a járművezető számára, így amikor a látási és útviszonyoknak megfelelően kell a sebességet megválasztani, illetve a féktávolságot betartani.  Ilyenkor a jármű vezetőjére van bízva annak eldöntése, hogy az ő tapasztalata, gyakorlata és megítélése szerint milyen távolságban kell haladnia az előző jármű mögött, hogy szükség esetén meg tudjon állni.

Ugyanakkor a KRESZ mellett más jogszabályokat is találunk, amelyek például a közúti igazgatásra vagy a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkoznak, és amely előírások szándékos megszegése könnyen kiválthatja a veszélyhelyzet kialakulását. Így egy fékhibás autó közlekedésben való részvétele az elkövető részéről például az autóban ülők tekintetében a közvetlen és konkrét veszélybe való belenyugvást feltételezi.

A törvény értelmében e bűncselekmény elbírálása során nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és utasokra vonatkozó rendelkezések.

A szabályszegő magatartás

A törvény kifejezetten meghatározza a szabályszegés lehetséges helyét, amikor a közúti közlekedési szabályok megszegését mondja ki: a cselekmény csak akkor bűncselekmény, ha közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton történik. Ha tehát az elkövető megszegi a közúti közlekedés szabályait – például egy lezárt, mások által nem használható földúton vezet az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebességgel -, és kisodródva, felborulva összetöri autóját, nem valósul meg bűncselekmény, függetlenül attól, van-e más a kocsiban. Ha azonban már súlyosabb eredménye is van a szabályszegésnek – súlyos testi sértés vagy halál -, az ilyen magánúton elkövetett cselekmények esetében is alkalmazni kell a közúti veszélyeztetés bűncselekményét meghatározó rendelkezéseket, amelyek alapján az elkövető felelősségre vonható.

A bűncselekmény megállapításának előfeltétele tehát, hogy a járművezető ezeket a szabályokat szándékosan megszegje, azaz tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan ne tegyen eleget.

A veszélyhelyzet fogalma

A bűncselekmény befejezetté válásához további követelmény, hogy az elkövető más vagy mások életét vagy testi épségét e szabályszegés eredményeként közvetlen veszélynek tegye ki. A veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a passzív alanyok vonatkozásában az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll. Esetünkben a törvény közvetlen veszélyről beszél, azaz az eredmény azonnali bekövetkeztével lehet számolni. A veszélynek konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott személyekre és helyzetre kell irányulnia.

Az elkövető szándékossága

Az elkövető szándéka a vészhelyzetre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szabályszegés volt szándékos az elkövető részéről, hanem a tettes azt is átlátta, hogy e szabályszegéssel okozati összefüggésben a passzív alanyok életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet, és ő ezt az eredményt kívánta vagy ebbe belenyugodott.

A sérülés vagy halál okozására az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki.

A szándék meglétének megállapításakor a tudatosan megszegett közlekedési szabály jellege meghatározó lehet. Ha kógens, kötelezően betartandó szabályok ellen vét, akkor a bíróság vélelmezi az eredmény – azaz a veszély – tekintetében is a szándékosság fennálltát, és ezzel a bűncselekmény elkövetését. Abban az esetben, ha mérlegelést igénylő szabályszegésről van szó, akkor a bíróság részéről nagyon körültekintően vizsgálandó az, hogy az elkövető tudatát milyen bűnösségi forma jellemezhette a veszélyhelyzettel kapcsolatosan. Gondatlanság esetén ugyanis e bűncselekményért nem vonható felelősségre.

Az elkövető gondatlansága

Nem ritka, hogy az elkövető, bár szándékosan szegi meg a szabályokat, mégis bízik saját tapasztalatában, eddigi gyakorlatában, illetve abban, hogy az általa vezetett jármű kiemelkedő műszaki adottságokkal bír. Ha erre kellő alapja volt, a közúti veszélyeztetésért nem vonható felelősségre, hiszen a veszélyhelyzet vonatkozásában csak a tudatos gondatlanság terhelte. Így ha egy nagyteljesítményű személygépkocsival közlekedő, egyébként kamionsofőr foglalkozású vezető egy kevéssé jól belátható útszakaszon kezd előzésbe, alappal bízhat a kocsi teljesítményén túl saját rutinjában és abban, hogy az előzést időben és minden baj nélkül be tudja fejezni.

Szándékos sérülésokozás

Az is előfordul, hogy az elkövető bosszúból, „tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt okoz (például maradandó fogyatékosságot vagy halált), nem e bűncselekményért, hanem testi sértésért  vagy szándékos emberölésért  vonhatják felelősségre. Ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az elkövető szándéka mire irányult. Ha a veszélyhelyzeten túl az adott eredményre is kiterjedt, a jármű csak az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény megvalósításának eszköze lesz. A közlekedési szabályszegés szándékos megtörténte azonban felveti a közúti veszélyeztetés alapesetének halmazatban történő megállapítási lehetőségét is.

Az okozati összefüggés

A szabályszegés és az eredmény között fenn kell állnia az okozati kapcsolatnak. Abban az esetben, ha a súlyosabb eredmény – például a sértett komolyabb sérülése – egyéb közrehatás eredményeként következett be, az az okozati összefüggés távoli volta miatt a büntetőjogi felelősség megállapításakor nem, legfeljebb a büntetés kiszabásakor bírhat jelentőséggel.

A bűncselekmény elkövetője (alanya)

A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. A törvény szerint a gyalogosok és az utasok nem sorolhatók e körbe.  Nem kizáró ok azonban az, hogy az elkövető nem rendelkezik a jármű vezetésére feljogosító okirattal, hiszen a közúti közlekedés szabályai mindenkire egyaránt érvényesek, aki a közúti forgalomban részt vesz.  Annak sincs jelentősége, hogy az elkövető milyen gyakorlattal, közlekedési tapasztalattal rendelkezik.

A bűncselekmény sértettje (passzív alanya)

A bűncselekmény passzív alanya az elkövetőn kívül álló személy vagy személyek lehetnek. A szabályozás eredményeképpen („más vagy mások”) akkor is egyrendbeli bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető szabályszegése következtében nem egy, hanem több személy élete vagy testi épsége kerül veszélybe.

A bűncselekmény súlyosabban büntetendő esetei

A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetés

A maradandó fogyatékosság valamely készségnek vagy képességnek a végleges elvesztését jelenti. Nem feltétel, hogy ez a külső szemlélő számára felismerhető legyen. Ilyen a hallás, látás, járás képességének vagy a nemző, fogamzási képességnek az elvesztése. A maradandó fogyatékosság leggyakoribb előfordulási formája valamely végtag vagy ehhez tartozó végtagrész elvesztése, például a kéz, láb vagy azok meghatározott részeinek, ujjaknak vagy ízületeknek a testtől különféle formában történő elválása, leszakadása, letépése. Ebbe a körbe tartozik az is, ha a végtag ugyan a törzshöz kapcsolódva látszólag épen megmarad, azonban rendeltetésszerűen már nem használható (idegek elszakadása, bénulás). Nem feltétel, hogy a bűncselekmény passzív alanya a bűncselekmény előtt kifogástalan egészségi állapotnak örvendjen, elég, ha a közúti veszélyeztetés eredményeként korábbi állapotához képest romlás állt be. Maradandó fogyatékosságnak minősül, ha a szabályszegéssel okozati összefüggésben a terhes nő elveszti magzatát. Nincs annak jelentősége, hogy az adott testrész vagy adott sérülés – csonthiány, foghiány – utóbb orvosi beavatkozások eredményeképpen pótolható.

A fizikai romláson kívül a szellemi képességekben bekövetkezett végleges negatív irányú változás is, amely a szabályszegéssel okozati összefüggésben következik be, e körbe tartozik.

Egyéb minősítő körülmények

A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jelleggel bír. A törvényalkotó azt a fizikai, pszichés vagy szellemi károsodást értékeli, amelynek eredményeképpen a sértett felépülése jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a súlyos testi sérülést megalapozó nyolc napon túli gyógytartam. A bírói gyakorlat elsősorban a krónikus illetve az olyan gyógyíthatatlan betegségeket sorolja e körbe, ahol a gyógytartam minimum fél év.

A tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele a bírói gyakorlat alapján, hogy – az elkövetőn kívül – a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen.

Halálos tömegszerencsétlenség esetén pedig legalább egy ember halála és további kilenc sérülése következik be.

Hasonlóan súlyosan ítéltetik meg, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. E minősítő körülmény kiemelésének alapja, hogy a halálos tömegszerencsétlenség egy személy életének a kioltása mellett nagyszámú személy sérülését teszi feltétellé, ami a bűncselekmények legnagyobb hányadában szerencsére nem következik be.

A bűnösség jelentősége a minősített esetekért való felelősségnél

A Kúria álláspontja értelmében az elkövető szándéka e bűncselekmény tekintetében legfeljebb a veszélyeztetési eredményig terjedhet. A bűncselekményben minősítő körülményként meghatározott eredmények tekintetében az elkövetőt legfeljebb gondatlanság terhelheti. Így, ha szándékosan idézi elő a súlyos egészségromlást vagy a kettőnél több ember halálát, akkor más, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményért (például testi sértésért  vagy emberölésért ) felel. Ekkor a közlekedés során történő elkövetés csak mint speciális mód vagy eszköz jelenik meg.

Ha azonban az elkövetőt ezen eredmények tekintetében még a hanyagság sem terheli – azaz a tőle elvárható figyelemmel és körültekintéssel eljárva sem láthatta előre szabályszegése eredményeit -, nem felelhet a minősített eredményekért. Az ilyen típusú szándékot limitált veszélyeztetési szándéknak nevezzük a Kúria 41. számú büntető kollégiumi véleménye értelmében (http://www.lb.hu/hu/kollvel/41-bkv).

Elhatárolás

Ha a közúti közlekedés szabályainak megszegése mellett elkülönülten egyéb jogsértés is bekövetkezik, az elkövető halmazatban mindkét bűncselekményért felelősségre vonható. Ha a vezető az őt igazoltatni szándékozó rendőr felé kormányozza autóját úgy, hogy az ütközést a rendőr ellépésével tudja elhárítani, a közúti veszélyeztetés mellett a hivatalos személy elleni erőszak  bűncselekménye is megvalósul.

Abban az esetben, ha az elkövető magatartásának eredménye személyi sérülés, és a jármű vezetője nem nyújt segítséget a sérült személynek, akkor a közúti veszélyeztetés mellett segítségnyújtás elmulasztásának súlyosabban minősített esetéért  is felel, hiszen a veszélyhelyzetet ő maga idézte elő.